Szent Peter esernyoje

Оглавление

Mikszath Kalman. Szent Peter esernyoje

ELSŐ RÉSZ

VISZIK A KIS VERONKÁT

GLOGOVA RÉGEN

AZ ÚJ PAP GLOGOVÁN

AZ ESERNYŐ ÉS SZENT PÉTER

MÁSODIK RÉSZ

A TAPINTATLAN GREGORICS

GYANUS JELENSÉGEK

GREGORICS PÁL HALÁLA ÉS HAGYATÉKA

A KAPZSI GREGORICSOK

HARMADIK RÉSZ

AZ ESERNYŐ KIBUKKAN

A MI ROZÁLINK

A SZÁLAK GLOGOVÁRA VEZETNEK

A FÜLBEVALÓ

NEGYEDIK RÉSZ

VACSORA MRAVUCSÁNÉKNÁL

AZ ÉJ TANÁCSOT ÁD

ÖTÖDIK RÉSZ

A CZOBOR MÁRIA RÓZSÁJA, A FÖLDHASADÉK ÉS A VÉN KÖRTEFA

HÁROM ÜSZÖG

VISZIK A KIS VERONKÁT

Отрывок из книги

Özvegy tanítóné halt meg Halápon.

Mikor tanító hal is meg, szomjasan maradnak a sírásók. Hát még mikor az özvegy megy utána? Nem maradt annak a világon semmije, csak egy kecskéje, egy hizlalás alatt levő libája és egy kétéves leánygyereke. A libának még legfeljebb egy hétig kellett volna híznia, de úgy látszik, ezt se várhatta be a szegény rektorné asszony. A libára nézve meghalt korán, de a gyerekre későn. Annak meg se kellett volna születnie. Bár akkor vette volna magához az Úristen, mikor a szegény urát. (Istenem, micsoda szép hangja volt annak.) A kis poronty az apja halála után született, de nem későre, egy vagy legfeljebb két hónap múlva. Megérdemelném, hogy a nyelvemet kivágják, ha rosszat mondanék. Se nem mondok, se nem gondolok.

.....

A pap le volt sújtva, érzéketlenül, megzsibbadt lélekkel állt ott szemeit a földre szegezve. Úgy érezte, mintha szaladna a föld a házakkal, a líceumkerítésekkel, Billeghi Mátéval, a kosárral együtt, és ő csak állna, egyre állna rajta, képtelen mozdulni akár ide, akár oda. A háttérből az Ukrica-erdő fenyvesei zúgtak, mintha valami csodálatos, szívet összefacsaró szózat szövődnék a zúgás közé, az édesanyja hangjához hasonló. Reszketett és figyelt, ezeket a hangokat igyekezett különválasztani, s mikor már szinte sikerült egyet-egyet felismerni, megkülönböztetni, egy idegenszerű búgás kettécsapta, magába mosta. Pedig csitt, csitt! Ni, most is az anyai hang szólt ki az erdőből: Neveld a gyermeket, Jankó, Jankó!

De míg a túlvilági hangokat kapkodta János pap, Billeghi Máté uram megorrolta a szótlanságát, legalább egy barátgarast mégiscsak megérdemelne, ha egyebet nem (barátgarasnak a »köszönöm«-öt híják arrafelé).

.....