Читать книгу Élet. X. évfolyam 19. sz. 1918. május 12 - Various - Страница 3

A kék egen pacsirta ujjong,

Piros rügyekkel int az új lomb.

A fák: ma lenge, színes álmok,

Alattuk szívrepesve állok.

Állok álmok piros pünkösdjén,

A fák alatt virágos ösvény.

Egy ifjú lányka lépdel erre,

A lába: tánc, virág a melle.

A szeme: kincses kert nyilása,

Boldog lesz, ki szivéig ássa.

Az ajka: dal, csók /sohse fösvény/,

Paradicsomba visz ez ösvény?..

A kacagás hull, hull a lomb…

Hugom, hová mégy erre, mondd?

Látod, hogy hull az álmok szirma?

Hulló sziromra sorsod írva…