Читать книгу Az Urantia könyv - Urantia Foundation - Страница 199

19:2.1 (215.10) A Bölcsesség-tökéletesítők a paradicsomi Háromság különleges rendeltetésű teremtései, melyek feladata az isteniségi bölcsesség megszemélyesítése a felsőbb-világegyetemekben. Pontosan hétmilliárd ilyen lény létezik, és egymilliárdan szolgálnak a hét felsőbb-világegyetem mindegyikében.

19:2.2 (215.11) A velük egyenrangú lényekkel, az Isteni Tanácsosokkal és a Világegyetemi Ítélőkkel együtt a Bölcsesség-tökéletesítők is megismerték a Paradicsom, a Havona és — a Divinington kivételével — az Atya paradicsomi szféráinak bölcsességét. E tapasztalások megszerzését követően a Bölcsesség-tökéletesítőket állandó szolgálatra osztották be a Nappalok Elődei mellé. Nem szolgálnak sem a Paradicsomon, sem a Paradicsom-Havona körök világain; feladatuk teljes egészében a felsőbb-világegyetemi kormányzatok igazgatási tevékenységére korlátozódik.

19:2.3 (216.1) Ahol és amikor egy Bölcsesség-tökéletesítő működik, ott és akkor isteni bölcsesség munkál. E fenséges és méltóságteljes személyiségek cselekedeteit jellemző ismeret és bölcsesség ténylegesen jelen van és tökéletesen nyilvánul meg. Ők nem tükrözik a paradicsomi Háromság bölcsességét; ők maguk az a bölcsesség. Ők a bölcsesség forrásai minden, a világegyetemi ismereteket alkalmazó tanár számára; ők a megfontoltság kútjai és az éleslátás forrásai a tanulás és ítélőképesség intézményei számára az összes világegyetemben.

19:2.4 (216.2) A bölcsesség kettős eredetű, mert egyrészt a tökéletes lényekben eredendően meglévő isteni látásmód tökéletességéből, másrészt az evolúciós teremtmények által megszerzett személyes tapasztalatból származik. A Bölcsesség-tökéletesítők maguk alkotják a paradicsomi tökéletességű istenségi látásmód isteni bölcsességét. Igazgatási társaik az Uverszán, a Fenséges Hírvivők, az Ismeretlen Nevűek és Származásúak, valamint a Nagytekintélyűek, amikor együttesen cselekednek, akkor ők maguk alkotják a tapasztalás világegyetemi bölcsességét. Egy isteni lény elérheti a tökéletességet az isteni tudásban. Egy evolúciós halandó idővel tökéletességet érhet el a felemelkedés során szerzett ismeretekben, de e lények egyike sem meríti ki az összes lehetséges bölcsesség tárát. Ennek megfelelően, amikor a felsőbb-világegyetem vezetésében a legnagyobb mértékű igazgatási bölcsességre van szükség, az isteni látásmód bölcsességének tökéletesítői mindig társulnak azokkal a felemelkedő személyiségekkel, akik a felsőbb szintű felsőbb-világegyetemi hatáskört az evolúciós fejlődésben átélt megpróbáltatásokon keresztül érték el.

19:2.5 (216.3) A Bölcsesség-tökéletesítőknek mindig is szükségük lesz a tapasztalás útján szerzett bölcsességnek e kiegészítő elemére ahhoz, hogy bölcsen végezhessék igazgatási feladataikat. De feltételezzük, hogy a bölcsesség magas és még el nem ért szintjeit akkor érhetik el a paradicsomi véglegességet már megszerzett lények, miután valamikor beléptek a szellemlét hetedik szakaszába. Amennyiben ez tényleg így van, akkor az ilyen evolúciós, tökéletessé vált lényekből kétségkívül a leghatékonyabb világegyetemi intéző válik, melyet a teremtésösszesség valaha is látott. Úgy hiszem, hogy a véglegesrendűeknek ez a legfelsőbb beteljesülési célja.

19:2.6 (216.4) A Bölcsesség-tökéletesítők sokoldalúsága képessé teszi őket arra, hogy a felemelkedő teremtmények számára nyújtandó, gyakorlatilag minden mennyei szolgálat ellátásában részt vegyenek. A Bölcsesség-tökéletesítők és az én személyiségrendembe tartozók, vagyis az Isteni Tanácsosok, a Világegyetemi Ítélőkkel együtt alkotják a legmagasabb rangú lények azon csoportját, akik az igazság kinyilatkoztatására vállalkozhatnak és vállalkoznak is az egyes bolygók és csillagrendszerek számára a fény és élet korszakában éppúgy, mint az azt megelőző korszakokban. Időről időre mi mind kapcsolatba kerülünk a felemelkedő halandók szolgálatával, a kezdetleges életet hordozó bolygóktól egészen a helyi világegyetemi és a felsőbb-világegyetemi szintig, de leginkább ez utóbbi szinten.