Читать книгу Magyar népdalok (Magyar remekirók 54. kötet) - Endrődi Sándor - Страница 198

Volt szeretőm, szép, de hamis,

Hamis még a zuzája is,

Engem mondott kedvesének,

Mást csókolt a hamis lélek.

Felfogadtam Isten előtt,

Hogy nem tartok több szeretőt;

Ha tartok is, olyat tartok,

Kivel becsületet vallok.