Читать книгу Válogatott magyar népdalok - Erdélyi János - Страница 41

Szerettelek esztendeig,

Szeressen már más is addig.

Sokat csókoltam orczádat,

Jaj, hogy adjak róla számot.

Nem bánom én, lelked rajta.

Mindennek te vagy az oka.

Te szegted meg a fogadást,

Ne is várj magadra áldást.

Sirhatok én, rihatok én,

Módomban van nekem miér.

Előttem a gyászos level,

Rózsám szivét más nyerte el.

Ha elnyerte, éljen vele,

Csak előttem ne ölelje.

Mert ha előttem öleli,

Érte az Isten megveri!