Читать книгу Népdalok és mondák (3. kötet) - Erdélyi János - Страница 21

Minden bokor a szállásom,

Csak a botom a pajtásom,

Minden falu édes hazám,

Minden asszony édes anyám.

Nincsen nekem édes anyám,

Ki szánó szemet vessen rám,

Idegenből lett mostohám,

Az is mindig haragszik rám.

Azt gondolod, rózsám, bánom,

Hogy te tőled meg kell válnom?

Én előttem az csak álom –

Van szeretőm kettő, három.