Читать книгу Népdalok és mondák (3. kötet) - Erdélyi János - Страница 7

Kiöntött a Duna vize meszszire

Valamennyi szép leány van, elvitte;

Fogja hát ki mindenki a magáét,

Ne szeresse soha senki, soha senki, a másét.

Nincsen kedvem, mert elvitte a fecske,

Egy száraz jegenyefára letette,

Akkor leszek, – édes rózsám, a tied,

Mikor az a jegenyefa, jegenyefa, megered.

Nincsen kedvem, mert elvitte a gólya,

Mert ott jártam, a hol nem kellett volna.

Lesz még kedvem, majd elhozza a szélvész,

Füred alatt, Füred alatt, majd kifogja a révész.