Читать книгу Válogatott magyar népdalok - Erdélyi János - Страница 52

Menj el édes fecském, violám köszöntsed,

Nagy alázatosan házban valót kérjed.

Nem dicsérem, de szép, mint hajnali csillag,

Angyalka módjára ki előttem ballag.

A nevét ha kérdem, hol lakol, szép alak,

Két szép szemeivel integet ugy ballag. –

Aranynyal kellene nevedet leirni,

Gyémántkő táblára szépen lerajzolni.

Rubintkőből formált ládában tartani,

Ünnepet kellene nevednek szentelni.

Vagy enyimmé teszlek, vagy elválok tőled,

Vagy hozzám keritlek, vagy meghalok érted.