Читать книгу Magyar népdalok (Magyar remekirók 54. kötet) - Endrődi Sándor - Страница 176

Száll a felhő napnyugatról keletre,

Gyönge rózsám, jutok-e még eszedbe?

Nem jutok én soha többet eszedbe,

Más legényt zársz immár te a szivedbe.

Ha én téged el tudnálak feledni!..

Rajtad kívül mást is tudnék szeretni!..

De én téged nem tudlak elfeledni,

Rajtad kívül nem tudok mást szeretni!