Читать книгу Magyar népdalok (Magyar remekirók 54. kötet) - Endrődi Sándor - Страница 182

Szomorú az idő,

Meg akar változni,

Talán a rózsámtól

Kelletik elválni.

Csak azt mondd meg rózsám,

Melyik uton mégy el,

Felszántatom én azt

Aranyos ekével.

Be is vetem én azt

Szemen szedett gyöngygyel,

Be is boronálom

Sűrü könnyeimmel.