Читать книгу Magyar népdalok (Magyar remekirók 54. kötet) - Endrődi Sándor - Страница 194

Vajjon mit irjak rózsámnak

Legkedvesebb violámnak?

Reszket kezem, nem irhatok,

Fáj a szivem, nem szólhatok.

Gyakran nézek házad felé,

Mind reggel, mind este felé;

Kikönyöklök az ablakon,

Mégsem láthatlak, galambom!