Читать книгу Népdalok és mondák (3. kötet) - Erdélyi János - Страница 163

Tót asszonynak tót a lánya,

Kacskaringós a szoknyája,

Voltam egykor vele tánczba,

S elakadtam a zománczba.

Alig tudtam majd megválni,

Tánczból is ki kellett állni,

A tánczot, zománczot szidtam,

Jó, hogy le nem szakítottam.

De megfogadtam, hogy tánczba

Nem akadok több zománczba.

Tarka szoknyás, magyar tánczos,

Lesz már párom, nem zománczos.