Читать книгу Magyar népdalok (Magyar remekirók 54. kötet) - Endrődi Sándor - Страница 3

Ablak alól a rózsafa nem látszik,

Minden éjen piros rózsát virágzik.

Terem rajta piros rózsa, jószagú,

Gyenge rózsám, mért vagy olyan szomorú?

Megöl engem az iszonyu búbánat,

Szeretőmet viszik el katonának,

Ne szomorkodj’, édes rózsám, érettem,

Tiéd leszek még ebben az életben.