Читать книгу Népdalok és mondák (1. kötet) - Erdélyi János - Страница 73

Szeretem én magát nagyon,

Mert fekete szeme vagyon;

Szemöldöke sugár vagyon,

Az enyémhez illik nagyon.

Nem volt eszem, hogy szerettem

Mást, mig magát nem ismertem;

Ő maga is szeret nagyon,

Azért az enyém maradjon.

Eszem-adta, teremtette,

De nagy a maga szemérme.

Jaj ne nézzen a szemembe,

Meghalok szégyenletembe.