Читать книгу Magyar népdalok (Magyar remekirók 54. kötet) - Endrődi Sándor - Страница 119

Két fa közül kisütött a holdvilág,

Enyém vagy te, egyetlen egy gyöngyvirág

Eszem azt a szépen szóló nyelvedet,

Kivel sokszor csalogattál engemet!

Megfájult a szivem a nagy bánatba,

Hogy szeretlek, nem tehetek én róla;

Bár tudnálak, édes rózsám feledni!

Ne tudnálak oly igazán szeretni!