Читать книгу Népdalok és mondák (3. kötet) - Erdélyi János - Страница 121

Ne szomorkodj, légy vig,

Nem lesz ez mindég így.

Ki megszomorított,

Meg is vigasztal még.

Rab vagyok, rab vagyok,

Szabadulást várok.

A jó isten tudja,

Mikor szabadúlok.

Légy erős szivedben,

Szomorú ügyedben,

Hidd el, a jó isten

Nem hágy ez inségben.

Én is, hogy szerettem,

Mennyi kínt szenvedtem!

S mikor nem is véltem,

Boldoggá lett éltem.

Légy hát türödelmes,

Szenvedő szerelmes.

Az ég megkegyelmez,

Csak reá figyelmezz.