Читать книгу Verseim - Péli Gábor - Страница 10

Néha csak véget ér

Van, amikor túl sok.

Előttem csak gondolatok,

Lassan bele is fulladok,

Csak pihenni hagyjatok!

Messze elfutnék magam elől,

Mikor a sok gond legyőz,

Kiülni egy szikla tetejére,

Távolba nézni a naplementére.

Van, hogy rendben minden,

Pont úgy haladnak a percek,

Biztosnak látom a holnapot,

Felhők felett szárnyalok.

Van, mikor nem történik semmi,

Csak íródnak a könyv lapjai.

Amikor elhiszem, minden szép,

Van, hogy a nap csak úgy véget ér.