Читать книгу Népdalok és mondák (1. kötet) - Erdélyi János - Страница 116

Szomorú hirt hoztak nekem az estve,

De még szomorúbbat a minap estve.

Rózsám irta levelébe,

Nem vesz többé kegyelmébe,

Igazán.

Ritka rózsa, kinek nincsen levele,

Ritka legény, kinek nincs szeretője.

Ritka legény, ki azt tegye,

A kit szeret hogy elvegye,

Igazán.