Читать книгу Népdalok és mondák (1. kötet) - Erdélyi János - Страница 132

A kinek nincs szeretője,

Menjen ki a zöld erdőbe.

Szakaszszon egy falevelet,

Adja annak, a kit szeret.

Mondja neki: édes rózsám,

Eljösz-e farsangban hozzám?

Ha valami lesz belőle,

Kérjen egy pár csókot tőle. –

Nekem nem kell, van már nekem,

Adott isten, a mit kértem.

Szépet adott, jót is adott,

Kiben szivem megnyugodott.