Читать книгу Népdalok és mondák (1. kötet) - Erdélyi János - Страница 150

Nem jöttem volna én ide,

Csalogattak engem ide;

Barna leány szemöldöke

Csalogatott engem ide.

Bár ne csalogatott volna,

Most a világ nem csufolna!

Barna leány, de megcsaltál,

De kedves szeretőm voltál:

Csalogattad hív szivemet,

Mig hállódba keritetted.

Holott talán nem egyenes

Indulattal voltál teljes!

Én nem tudom, mi az oka,

Hogy a világ illy mostoha.

Irigyli a szeretetet,

A melly ad csendes életet.

Pedig a nélkül az élet

Csupa kin, gyötrelem lehet.