Читать книгу Magyar népballadák (Magyar remekirók 55. kötet) - Endrődi Sándor - Страница 18

SZÉKELY BALLADÁK
GÖRÖG ILONA

Оглавление

«Bizony csak meghalok,

Anyám, édes anyám!

Görög Ilonáér’.

Bizony csak meghalok

Karcsu derekáér’;

Karcsu derekáér’;

Piros orczájáér’;

Piros orczájáér’,

Dombos ajakáér’;

Dombos ajakáér’,

Gömbölyü faráér’

A lenvirág szemü

Görög Ilonáér’.»


«Ne halj fiam, ne halj,

Zetelaki László!

Csináltatok néked

Olyan csudamalmot,

Kinek első köve

Béla gyöngyöt járjon,

A második köve

Sustákat hullasson,

A harmadik pedig

Szép suhogó selymet.

Oda is eljőnek

Szüzek, szép leányok,

Csudamalom látni.

A tied is eljő

Csudamalom látni

– Szép Görög Ilona.»


«Ereszszen el anyám,

Édes lelkem anyám!

Csodamalom látni.»

«Ne menj fiam, ne menj,

Szép Görög Ilona!

Megvetik a hálót,

Megfogják a halat.»


«Bizony csak meghalok

Anyám, édes anyám!

Görög Ilonáér’.

Bizony csak meghalok

Karcsu derekáér’;

Karcsu derekáér’,

Piros orczájáér’;

Piros orczájáér’,

Dombos ajakáér’;

Dombos ajakáér’,

Gömbölyü faráér’,

A lenvirág-szemü

Görög Ilonáér’.»


«Ne halj fiam, ne halj,

Zetelaki László!

Csináltatok neked

Olyan csudatornyot,

Kinek szélessége

Dunapartig érjen,

Kinek magassága

Az egekig érjen.

Oda is eljőnek

Szüzek, szép leányok

Csudatorony látni,

A tied is eljő

Csudatorony látni,

Szép Görög Ilona.»


«Ereszszen el anyám,

Lelkem édes anyám!

Csudatorony látni.»

«Ne menj fiam, ne menj,

Szép Görög Ilona!

Megvetik a hálót,

Megfogják a márnát.»


«Bizony csak meghalok

Anyám, édes anyám!

Görög Ilonáért.

Bizony csak meghalok

Karcsu derekáér’;

Karcsu derekáér’,

Dombos ajakáér’;

Dombos ajakáér’,

Piros orczájáér’;

Piros orczájáér’,

Gömbölyü faráér’

A lenvirág szemü

Görög Ilonának.»


«Halj meg fiam, halj meg,

Zetelaki László!

Oda is eljőnek

Hires szép leányok

Csudahalott látni.

A tied is eljő

Csudahalott látni,

Szép Görög Ilona.»


«Édes lelkem anyám,

Ereszszen el engem

Csudahalott látni,

Csudahalott látni,

Ki érettem meghót.»

«Ne menj fiam, ne menj,

Csudahalott látni;

Megvetik a hálót,

Megfogják a márnát,

Anyjától elviszik

Szép Görög Ilonát.»


*

Nem hallgat anyjára,

Bémegyen a házba,

Ottan felöltözik

Kék selyem ruhába.

A lábába húza

Piros, patkós csidmát,

A fejére köte

Piros selyem ruhát,

Elejibe köte

Fejér előkötőt.


«Kelj fel fiam, kelj fel,

Zetelaki László!

Kiér’ te meghótál,

Az uton jődögél.

Kelj fel fiam, kelj fel,

Zetelaki László!

Kiér’ te meghalál,

Belépék a házba!»


*

Láttam én halottat,

De ilyent soha sem,

Kinek az ő lába

Felszökőleg álljon,

Kinek az ő karja

Ölelőleg álljon;

Kinek az ő szája

Csókolólag álljon,

Ki föl is ébredjen,

Csak én megcsókoljam!


Magyar népballadák (Magyar remekirók 55. kötet)

Подняться наверх