Читать книгу Magyar népballadák (Magyar remekirók 55. kötet) - Endrődi Sándor - Страница 4

SZÉKELY BALLADÁK
FOGARASI ISTVÁN

Оглавление

Ablakba’ könyököl Fogarasi István,

Mellette könyököl az ő testvérhuga.

«Hallottad-e hírit, édes testvérhugom,

Elköteleztelek bé Törökországba,

Nagy török császárnak, jegybeli mátkának?»


«Nem hallottam hírit, édes testvérbátyám!

Adjon isten nékem inkább víg vacsorát,

Víg vacsora után könnyü betegséget,

Szép piros hajnalba’ világból kimulást.»


Meghallgatá isten az ő kévánságát,

Ada isten neki egy jó víg vacsorát,

Víg vacsora után könnyü betegséget,

Szép piros hajnalba’ világból kimulást.


Eljöve, eljöve a nagy török császár,

Kérdezi: «Hol vagyon gyürüsöm, jegyösöm?»

«Virágos kertiben virágokat plántál.»

Oda mene, oda a nagy török császár;

Hát a virágok is mind elhervadoztak,

Az ő szeretője pedig sehol sincsen.


Visszajöve, vissza a nagy török császár,

Kérdezi: «Hol vagyon gyürüsöm, jegyösöm?»

«Leányok házában magát öltözteti.»

Oda mene, oda a nagy török császár,

Hát a leányok is mind gyászba öltöztek

S az ő szeretője nyújtópadon fekszik.


«Add ide, add ide, Fogarasi sógor,

Add ide énnékem, gyürüsöm, jegyösöm!

Csináltatok néki márvánkő koporsót,

Bé is béhúzatom földig bakacsínnal,

Meg is megveretöm arany fejü szeggel,

Meg is gyászoltatom hatvan katonával.»


«Nem adom, nem adom, te nagy török császár,

Csináltatok én is márvánkő koporsót,

Bé is béhúzatom földig bakacsínnal,

Meg is megveretöm aranyfejü szöggel,

Meg is gyászoltatom hatvan katonával,

Hadd nyugodjék itten apjával, anyjával,

Apjával, anyjával szülötte földében.»


Magyar népballadák (Magyar remekirók 55. kötet)

Подняться наверх