Читать книгу Magyar népballadák (Magyar remekirók 55. kötet) - Endrődi Sándor - Страница 2

SZÉKELY BALLADÁK
SZILÁGYI ÉS HAJMÁSI

Оглавление

«Pajtásom, pajtásom, kenyeres pajtásom!

Már hét esztendeje, hogy mü fogván estünk

Császár tömlöczébe, két gerezd szőlőért;

Azután nem láttuk a napnak járását,

Hódnak, csillagoknak változó forgását.»


Ezt ajtón hallgatta császár szép leánya.

Szóval így felmondja császár szép leánya:

«Halljátok meg szómat, két magyar urfiak!

Atyám tömlöczéből szabadúlt ifiak:

Felfogadjátok-é, ha innen kiviszlek,

Hogy Magyarországba engemet bévisztek?»

Arra szóra mondja nagy Szilágyi Miklós:

«Bizon felfogadjuk, császár szép leánya!»


Azonnal elmene császár szép leánya

Az apja házába;

A kezéhez vevé tömlöcznek kócsait,

A zsebébe tevé kevés aranyait,

Sietve elmene s megnyitá az ajtót.


Megindulának ők, onnan el, sietve,

Mikor mentek volna, vissza-visszanéze

Császár szép leánya.

«Halljátok meg szómat, két magyar urfiak!

Atyám tömlöczéből szabadúlt ifiak,

Imhol jön, imhol jön az atyám tábora;

Jaj, már ha elérnek, tüktöket levágnak

S engem visszavisznek.»

«Ne félj semmit, ne félj, császár szép leánya,

Münket sem vágnak le, ha kard el nem törik,

Téged se visznek el, ha az Isten segit.»


Azon megérkezett a kegyetlen tábor.

«Pajtásom, pajtásom, láss a küsasszonyhoz,

Ne hagyjam magunkat.»

Elérte a tábor, harczba mene vélle.

Egy elmenetibe gyalog ösvényt vágott,

Visszajövetibe szekérutat csapott;

A nagy táborból csak élve egyet hagyott:

A ki menne haza s a hírt mondaná meg.


Mikor az eltelék, – hogy elindulának,

Igy mondja, igy mondja Hajmási László ezt:

«Pajtásom, pajtásom, próbáljuk meg egymást,

Hogy melyiké legyen császár szép leánya?»

«Halljátok meg szómat, két magyar urfiak,

Atyám tömlöczéből szabadúlt ifiak!

Érettem, de soha ne vagdalkozzatok:

Hanem térdre állok, vegyétek fejemet.»

Azonnal azt mondja nagy Szilágyi Miklós:

«Pajtásom, pajtásom, kenyeres pajtásom,

Én neked bocsátom császár szép leányát,

Mert van nekem otthon jegyesem, gyürüsöm:

Hittel elköltözött hütes feleségem.»


Err’ a szóra császár szép leánya

Hajmási Lászlónak ottan elmarada.

Nagy Szilágyi Miklós haza elindula,

Hajmási László is kisasszonyt elvivé.


Magyar népballadák (Magyar remekirók 55. kötet)

Подняться наверх