Читать книгу Népdalok és mondák (3. kötet) - Erdélyi János - Страница 27

Este későn ne járj hozzám,

Mert nagy vigyázat van reám;

Ha eljösz is, lassan járjál,

Ablakomon hallgatózzál.

Kopogtasd meg ablakomat,

Majd kinyitom az ajtómat,

Meg is vetem az ágyamat,

Rá fektetem galambomat.

Nem mind arany, a mi fénylik

Nem gyémánt, a mi tündöklik,

Nem szeretőd az mindegyik,

A ki szivből hizelkedik.

Hiába kelsz, hiába jársz,

Hiába taposod a sárt,

Mert én rózsám, gyenge vagyok,

Nem is kendhez való vagyok.