Читать книгу Népdalok és mondák (1. kötet) - Erdélyi János - Страница 167

Az ég alatt, a föld szinén

Nincsen ollyan árva, mint én;

Nincsen apám, nincsen anyám,

Ki gondot viseljen rám.

Minden virág virágozik,

Csak az enyím hervadozik;

Hadd hervadjon, hadd száradjon,

Csak az isten el ne hagyjon.

Várda város, kies belység,

Benne lakni gyönyörűség;

Akárkinek gyönyörűség,

Csak én nekem keserűség.

Segélj meg, oh én istenem!

Te légy nékem hű vezérem,

Hogy egy társat találhassak,

Kivel holtig maradhassak.