Читать книгу Népdalok és mondák (1. kötet) - Erdélyi János - Страница 42

Rózsám kertje alatt mentem,

Rózsa szagát megéreztem.

Fájt igen a szivem,

Változott a szinem,

Hogy galambom nem láthattam.

Ha még egyszer arra mennék,

Szeretőmmel beszélhetnék!

Megmondtam anyjának,

Mondja meg apjának,

Adják nekem leányukat.

Ha nekem nem adja kendtek,

Jó gondját viselje kendtek,

Írassák levélbe,

Csinálják üvegbe,

Hogy szivem ne fájjon érte.