Читать книгу Népdalok és mondák (1. kötet) - Erdélyi János - Страница 19

Vajjon mit irjak rózsámnak, jaj!

Vajjon mit irjak rózsámnak, jaj!

Legkedvesebb violámnak jaj, jaj, jaj!

Reszket kezem, nem irhatok, jaj!

Reszket kezem, nem irhatok, jaj!

Fáj a szívem, nem szólhatok, jaj, jaj, jaj!

Hozd ki rózsám, kantáromat, jaj!

Hozd ki rózsám, kantáromat, jaj!

Kantározd meg a lovamat, jaj, jaj, jaj!

Látod rózsám, hogy nyergelek, jaj!

Látod rózsám, hogy nyergelek, jaj!

Még sem hiszed, hogy elmegyek, jaj, jaj, jaj!

Lovam lába indulóban, jaj!

Lovam lába indulóban, jaj!

Magam szája bucsuzóban, jaj, jaj, jaj!

Nézz utánam keservesen, jaj!

Nézz utánam keservesen, jaj!

Látsz-e többé vagy soha sem, jaj, jaj, jaj!

Ha meg nem látsz az életben, jaj!

Ha meg nem látsz az életben, jaj!

Meglátsz a magas egekben, jaj, jaj, jaj!