Читать книгу Bank Ban - Katona Jozsef - Страница 12

Izidóra (sietve jön).

Ő volt az! Úgy-e ő —?

Biberach (vállat vonyít).

Kisasszony! én

Száraz reménnyel nem tudlak tovább

Éltetni.

Izidóra

Mit? – Leselkedő! ezért

Csaltad tehát ki titkomat —?

Biberach

Hisz’ Isten

Én nem vagyok – ha mást szeret.

Izidóra

Való

Tehát? Melinda —

Biberach

És te is tudod?

Izidóra

Ha mások észre vehetik, én legyek csak

Vak? – Bíberach, oh, szólj, tudná magát

Melinda elfelejteni?

Biberach

Talán. Hisz’ asszony.

Izidóra (dölyfösen).

Asszony? Te érzéketlen ember! és

Te is tudod közelről e nemet

Esmerni —

Biberach

Megtanultam, emberi

Elmém ezernyi baklövésivel.

Izidóra

Melinda e szerént —?

Biberach

Asszony.

Izidóra (méreggel).

S azok —?

Biberach

Az ördögökkel is elenyelgenének,

Ha nincsenek körülöttök férfiak. (Kitekint).

Jönnek! (A legnagyobb hidegséggel ott akarja hagyni.)

Izidóra (szemeit tenyerével elfedi).

Jaj a szemeknek, melyek ezt

Látják – jaj a szívnek, mely érezi! —

Oh Bíberach, ne hagyj el!

Biberach (visszaballag).

Érted azt

Is megteszem. – De térj ki most előlök!

Egyetlenegy tanácsadásom ez:

Kövesd Melindát, szép kisasszonyom,

S ne ess utána Ottónak nagyon.

Sok férfiak – tudom magamról – az

Olyat, ki könnyű győzedelmet igér,

Azért se’ szívelik; de légyen a

Meghódítás nehéz, már akkor ők

Csak puszta büszkeségből is belé —

Szeretnek.

Izidóra (megsértetve).

Ah te szemtelen! (Elsiet.)

Biberach (könnyű vállvonyítással).

Szegényke!

(Szünet után.)

Kár ilyen csinos főért, hogy a

Velő hibáz belőle! Benne van

Szép két szem, amely hódítón beszél;

Szép ajkak, édesen beszéllenek;

És még egy elcsábíthatóan beszélő

Szajkói nyelv – és minden, ami csak

Beszélhet, azt beszéli, hogy:

Az ész hibázik, a fejecske kong. (Elkullog.)