Читать книгу Az élet útján - Margit Kaffka - Страница 81

Robotra megyek setét hajnalokon.

Húz egy láthatatlan lánc, hajt a cudar porkoláb.

– (Ó, otthonmaradni most, selymes csendbe gubódzni,

Elszigetelődni, gyógyulni, lelkemen hallgatózni,

Vagy elutazni délre, heverni lanyha napon. —

Ilyesmi kellene nagyon!)

De nyakamba veti a csikorgó igát,

És hajszol tovább a gaz porkoláb

Setét, fagyos, téli hajnalokon.

Szabad egy napom. Bezárkózom.

– Gond, pénz, gyerek – ma kinnreked, – s te vad való világ!

(És akkor jönnek régi órák, – sereg hiénák, – sírt rabolók,

És újra kezdik tépni lelkem, e némaságba bénulót,

És dulakodnak régi dolgok, és öklelődznek régi szók.)

– Milyen nyomorúság! —

“Kelj inkább, – zaklat a lelkem, az ajtaid mind kitárd!

Menj! Vannak új színek, órák, dolgok, szavak, csaták.

Menj múltakon, útakon, szíveden is át!”

Akkor a sokadalmakat keresem.

(Kötődöm, vizet zavarok, jövök-megyek.

– Be fontosak egyszerre piciny sikerek!

Hír, vélemény, érdek, gyülekezet, – — —

És emberek, emberek, – mennyi idegen!)

– De otthon – idegenekkel a kicsinyem,

Most sír utánam – és vár reám,

Minden perc vesztesége tán;

Pedig valóság csak ő, – a gyerek.

Már fájva, lihegve hozzásietek.

(Lecsapok játékaira, kérdezem, nézem;

Mint hogyha utolszor lehetne ma vélem,

– És ünnepet szentelek kis életében.)

Játszítom estig, bújócskán nevetek.

Dalolom a kiságyon: “Haj, levendula, levendula ág!”

Nyájas, tarkabarka világ, – mesevirág,

Angyalka, – madár, – csillagseregek! – — – —

“Ha elszunnyad, a csendbe majd dolgozni lehet!”

Itt keverem tusakodva e sápatag színeket.

(“Írni világot, mely fennmarad!” – s nyűtt agyam zakatol.

Felmerül küszködve a kép és csonkán továbblohol.

– Jobb szónak, oszlatóbbnak – kell lenni valahol!)

Szót, oszlatót, a mélyből kínlódva kényszerítek. – — —

– Most kacajok ütnek az ablakon át! —

(Fejem lecsügged, – nincs tovább, – ma nem bírom tovább!)

Zene zümmög az utcán, kering farsangi világ,

Ölel, – dalol, – rajtam nevet: “Szegény beteg!”

Sötét hajnalba ébresztő óra csereg.

Robotolni megyek.